Az MVM Mátra Energia Zrt.

A Mátrai Erőmű Zrt. 2021. július 1-jétől MVM Mátra Energia Zrt. néven folytatja működését. A társaság a modernebb, dinamikusabb elnevezéssel az MVM Csoporthoz tartozást és komplex technológia váltási programját kívánja hangsúlyozni.

Az 1969 óta üzemelő mátrai erőmű Magyarország egyetlen jelentős hazai primer energiaforrására, a lignitre alapozott erőműve, összesen 950 MWe-os beépített kapacitással hazánk második legnagyobb villamosenergia-termelője és bizonyos rendszerszabályozási feladatokban is fontos szereplő. Az erőmű 2020. évi villamosenergia-termelése 4 116 GWh volt, amely a hazai bruttó villamosenergia-termelés nagyjából 15 %-át jelenti. Lignit alapú blokkjaiba a tüzelőanyagot két saját tulajdonú bányájából, a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be, amelyekből 2020-ban 5,5 millió m3 lignitet termeltek ki.Az erőmű a megújuló energiatermelésben 2002 óta van jelen, amellyel jelentős mértékben hozzájárult az Európai Unión belül vállalt fenntarthatósági mutatók teljesüléséhez.  A CO2 – kibocsátás csökkentése érdekében a társaság a tüzelőanyaghoz keverve 11-12%-os mennyiségben biomasszát is éget.  A vállalat jövőképének fontos pillére a leányvállalatainál meglévő szaktudás, tapasztalat és speciális technológiák megléte.  A társaságok (Geosol Kft., MEKK Kft., MEBM Kft.) az erőmű és a bányák kiszolgálásán túl piacképes termelői és szolgáltatási kapacitással rendelkeznek, amelyek biztos alapot nyújtanak a térség iparfejlesztési programjának megvalósulásához.

Az MVM Mátra Energia Zrt. 2000 munkavállalójával a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója, leányvállalataival és ipari parki partnereivel együtt mintegy 3000 család megélhetését biztosítja. Emiatt fontos, hogy a működés környezetbaráttá alakítása során a munkahelyek megmaradjanak, és hosszabb távon is fenntarthatóvá váljanak. A létesítmény zöld jövőképének megvalósítása, a széntechnológia kivezetése összhangban van az uniós energia- és klímapolitikai célokkal is, így az átalakításnál a társaság jelentős uniós forrásokra pályázhat. A munkavállalók továbbfoglalkoztatása kiemelt prioritás a szénalapú villamos energiatermelés kivezetése után is. A jelenlegi bányászati tevékenység 2025 után részben átfordul rekultivációs feladatokra, így a bányászok egy része tovább foglalkoztatható a bányaüzemekben. Ezen felül a tervezett korszerű technológiájú erőművek létesítésénél az előkészítési feladatokban is nagy szerep hárul majd a mátrai munkavállalókra.

A  mátrai  erőműhöz kapcsolódóan 2007-ben ipari park jött létre, melynek összterülete 259 hektár törzsterületből és 23,4 ha fejlesztési területből áll, melynek területe  közigazgatásilag részben Visonta, részben Halmajugra községekhez tartozik. Észak-keletről a markazi víztározó, keletről  Markaz   településhez  tartozó  mezőgazdasági  terület,  délről  mezőgazdasági  művelésbe   visszaadott,   tájrendezett   bányaterület,  nyugatról  pedig  Visontához  tartozó tájrendezett  bányahányóra  telepített  szőlőültetvények  és  erdős  terület  határolja.

 Az erőmű  közvetlen közelébe települt vállalkozások, gyártóüzemek részben a  rendelkezésre álló olcsó  energiára  és a  meglévő infrastruktúrára, részben az  erőművek  üzemeltetésével  keletkező melléktermékek  hasznosítására,  valamint  a biomassza  együttégetési projektekre alapozták letelepedési szándékukat. A keletkezett melléktermékek hasznosítása érdekében gipszkarton – és alfa félhidrát-gyártás települt az erőmű közelébe, valamint biodízel- , bioetanol gyár is működik a területen, amely hőt és villamos energiát vesz igénybe a Mátrától.

30 éves modernizációs program

2020. március 26-án a Mátrai Erőmű és leányvállalatai az MVM Csoport tulajdonába kerültek. A tulajdonos célja, hogy a mára elavult és nem hatékonyan működő energiatermelő létesítményt modern, karbontakarékos és gazdaságosan termelő rendszerré alakítsa. A szénerőmű a hazai széndioxid-kibocsátás 14 százalékáért felel, így Magyarország 2050-es karbonsemlegességi céljainak eléréséhez elengedhetetlen technológiájának átalakítása összhangban a Nemzeti Energia- és Klímatervvel. Az anyavállalat szakmai háttere garantálja, hogy az átalakítási folyamat alatt az ellátó rendszer zavartalanul működjön. A társaság zöld jövőképének megvalósítása, a széntechnológia kivezetése összhangban van az uniós energia- és klímapolitikai célokkal is, így az átalakításnál jelentős EU-forrásokra is pályázhatunk. A lignit tüzelésű blokkok tervezetten 2025 végén befejezik működésüket, ekkorra új termelő egységek kapcsolódnak be az áramtermelésbe.

A modernizációs program 5 pillére: 

  1. ~500 MWe-os kombinált ciklusú gázturbinás blokk (CCGT)

Földgáz tüzelésű, magas hatásfokú, alacsony CO2 intenzitású és rugalmasan szabályozható villamosenergia termelő gázturbinás egység létesítése, amely a jövőben alkalmas lehet 30-50% arányban bekevert hidrogén eltüzelésére további jelentős CO2 csökkenést eredményezve. Éves villamosenergia termelése megközelíti a 4 TWh-t . A lignittüzelésű kapacitás földgázra történő cseréjével Magyarország teljes évi CO2 kibocsátásának 6%-a takarítható meg.

  1. 31,5 MW RDF/biomassza tüzelésű blokk

Az erőmű jelenleg ~400.000 t/év biomassza/RDF felhasználásával ~480 GWh/év villamos energiát termel. A lignit tüzelésű blokkok 2025-re tervezett leállításával ennek a biomassza/RDF mennyiségnek az energetikai célú hasznosítása megszűnne, hiszen jelenleg egy technológiával történik a tüzelésük. Emiatt indokolt a telephelyen kialakult beszállító rendszer és biomassza/RDF feldolgozó infrastruktúra további hasznosítása, bővítése.  Az új RDF/biomassza blokk üzemeltetése a Nemzeti Hulladékstratégia célkitűzéseivel összhangban valósul meg.

  1. 200 MW-os fotovoltaikus napelemparkok létesítése a bányák rekultivált területein

A visontai és bükkábrányi bányák területén maximum 2 x ~100 MWe kapacitású új napelem park telepítése várható a terepviszonyok függvényében. A bányák rekultivációja 2026-ban kezdődhet meg, ennek ütemtervével összhangban indul a PV telepítés ütemezése.

  1. CCS pilot projekt – CO2 leválasztás és tárolás

A tervek között szerepel egy CCS (Carbon Capture and Storage – szén-dioxid-leválasztás és tárolás) technológiát alkalmazó pilot projekt megvalósítása, amely a rendelkezésre álló stratégiai lignit vagyon további hasznosítására alkalmas, és egy későbbi kereskedelmi méretű CCS erőművi blokk megépítését alapozhatja meg.

  1. Iparfejlesztés

A modernizációs program 5. pillére a Mátrai Erőmű és leányvállalatai speciális termelői és szolgáltatási kapacitásaira épül. Az erőmű technológiai átalakítása komplex térségfejlesztési   program keretében valósul meg, ami biztosítja a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő továbbfoglalkoztatását. A régiós fejlesztés célja, hogy a lakosság és a munkaadók számára élhető természeti és kiszámítható gazdasági környezetet tudjon biztosítani.