Alapadatok

Finanszírozási program:

Az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE program)

Tervezett költségvetés:

14.878.324 EUR (~ 5,2 milliárd HUF)

Ebből vissza nem térítendő uniós támogatás – 60%:

8.926.994 EUR (~ 3,1 milliárd HUF)

Cím:

Útiterv Magyarország utolsó szénrégiójának biztonságos, hatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású átalakításához

Acronym (rövid cím):

LIFE-IP North-HU-Trans

Projekttípus:

LIFE integrált projekt (LIFE-IP)

Tervezett projektidő:

2020. szeptember 1. – 2029. október 31. (9 év)

A projekt célja

A projekt átfogó célja a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végrehajtásának elősegítése, különös tekintettel az MVM Mátra Energia Zrt.-nél megvalósuló lignitkivezetés támogatására, valamint az erőmű és térsége fenntartható, igazságos átmenetének biztosítására.

A projekt részletesebb célrendszere:

  • Kibocsátás-csökkentés, szénkivezetés: Útiterv az MVM Mátra Energia Zrt. lignittüzelésű blokkjainak fokozatos kivezetéséhez.

  • Innovatív megújuló-alapú energiatermelési és –tárolási megoldások tesztelése és értékelése a volt bányaterületeken.  

  • Kapacitásépítés: a szénkivezetésben és dekarbonizációban jártas személyi állomány felvétele és képzése a központi és helyi közigazgatásban, a vállalatoknál, az oktatási intézményekben és a kamarákban. 

  • Fenntartható, igazságos átmenet a lignitszektor dolgozói számára: Területi Igazságos Átmeneti Tervek kidolgozásában való részvétel, komplex képzési programok az erőmű munkavállalói számára.

  • A volt bányaterületek alternatív rekultivációja: az egykori és jelenlegi bányaterületek fenntartható (tervezetten turisztikai és sport célú) használatra való felkészítése.

  • További források mobilizálása: további uniós és nemzeti források azonosítása a régió, Magyarország és a dekarbonizáció végrehajtása számára.

  • Közreműködés  a NEKT hatékony végrehajtásához szükséges jogszabályi környezet megteremésében, nemzeti Szénrégió Bizottság megalapítása és működtetése,  az Energiaügyi Minisztériumon belül NEKT-munkacsoport működtetése a stratégia végrehajtása és a jogszabályi harmonizáció céljából.

  • Gazdasági diverzifikáció a szénrégióban: a dekarbonizáció esetleges negatív társadalmi-gazdasági hatásainak mérséklése, a lignitszektortól függő vállalatok átállásának segítése.

  • A lignittel fűtő, alacsony jövedelmű háztartások energiahatékonyságának javítása: az érintett háztartások sérülékenységének felmérése, és konkrét energiahatékonyság-javító intézkedések. energiaközösség-mintaprojektmegvalósítása.

  • A tömegközlekedés zöldítése: fenntartható, zöld közlekedési megoldások tesztelése a régióban és előkészítés nemzeti szintű megismétlésre. 

  • Az eredmények megosztása, tudatosságnövelés, szemléletformálás: megismétlési és átültetési stratégia, jó gyakorlatok tára, konferenciák. 

A projekt várható eredményei

Főbb számszerű eredmények a DEKARBONIZÁCIÓ területén

  • A szénkivezetés jó gyakorlatának kialakítása Közép-Európában (2030);

  • 6.5 millió tonna CO2 kibocsátás-csökkentés (= a teljes hazai CO2 kibocsátás 14%-a = a hazai villamosenergia-szektor CO2 kibocsátásának 50%-a);

  • 5 innovatív, energetikai célú prototípus  létrehozása;

  • 1 innovatív technológiák gyűjteménye az időjárásfüggő megújuló-infrastruktúrák megóvásáért;

  • 1 innovatív prototípus a lignittel fűtő háztartások energiahatékonyságának javításáért; 

Főbb számszerű eredmények az IGAZSÁGOS ÁTMENET területén

  • Nemzeti Szénrégió Bizottság felállítása és működtetése;

  • Területi Igazságos Átmeneti Tervek („Territorial Just Transition Plan”) kidolgozásában való részvétel Heves és Borsod-Aabaúj-Zemplén megyékre vonatkozóan;

  • Az MVM Mátra Energia Zrt. és leányvállalatai 500 munkavállalójának képzése és átképzése;

  • Az erőműtől és a bányáktól függő 250 cég (beszállítók, alvállalkozók) új piacokra lépésének segítése.

A fentebb rögzített célszámok megismétlésére és gyarapítására szolgálnak egyrészt a megismétlési és átültetési akciók, illetve a projekt kiegészítő forrásai (más EU-s és nemzeti források allokálása).

A projekt háttere

LIFE program 

A LIFE program 1992 óta járul hozzá az Európai Unió környezet- és természetvédelmi célkitűzéseinek végrehajtásához, napjainkig több mint 5500 sikeres kísérleti, demonstrációs, bevált gyakorlati, valamint irányítás-tájékoztatási projekt finanszírozásával. A program tematikája 2014-ben az Éghajlat-politika, 2021-ben pedig a Tiszta energiára való átállás alprogrammal bővült. Közvetlen brüsszeli irányítású programként a pályázatok elbírálásáért és a támogatási szerződések megkötéséért kizárólag az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége (a továbbiakban: CINEA) felel. 

A program 2014-ben az integrált projektek (a továbbiakban: IP) kategóriájával is kibővült. A LIFE-IP-k nagyléptékű, ambiciózus, jellemzően szakpolitikai koordinálású projektek, amelyek egy nemzeti éghajlat-politikai stratégia vagy cselekvési terv teljes körű végrehajtására irányulnak, nagy földrajzi kiterjedésben, széleskörű stakeholder együttműködést megvalósítva. A 2014-2020-as időszak vonatkozásában indikatív jelleggel tagállamonként 3-3 IP társfinanszírozásához járult hozzá az Európai Bizottság, amelyek közül legalább egy a Környezetvédelem alprogramban és legalább egy az Éghajlat-politika alprogramban valósul meg. Magyarország sikeresen kihasználta a tagállami borítékot, jelenleg a LIFE-IP North-HU-Trans éghajlat-politikai IP-n kívül egy környezet- és egy természetvédelmi IP végrehajtása is folyamatban van. A jövőbeni LIFE-IP-k a 2021-2027-es időszakban „stratégiai integrált projektek (SIP)” néven fognak megjelenni, változatlan céllal és tartalommal.

A programban támogatott egyéb LIFE éghajlat-politikai IP-k az alábbi linken elérhetők: Link 

A programban támogatott egyéb LIFE környezet- és természetvédelmi IP-k az alábbi linken elérhetők: Link

Az Európai Unió klímapolitikájáról röviden

Az Európai Unió legfontosabb, klíma- és energiapolitikai célkitűzéseit 2030-ra az éghajlat- és energiapolitikai keret tartalmazza, amely három alap célkitűzést fogalmaz meg:

  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 40%-kal 1990-hez képest,
  • a megújulók részarányának növelése 32%-ra a bruttó végső energiafelhasználáson belül,
  • az energiahatékonyság javítás 32,5%-kal.

Az üvegházhatású gázok (ÜHG) 40%-os csökkentési célját az Unió az Emisszió-kereskedelmi Rendszeren, az Erőfeszítés-megosztási Rendeleten és a Földhasználatról, a Földhasználat-változtatásról és az Erdőgazdálkodásról szóló Rendeleten keresztül kívánja elérni.

Az Európai Zöld Megállapodás részeként az Európai Bizottság 2020 szeptemberében javaslatot tett az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó cél 55%-ra való emelésére, amelyet az Európai Tanács 2020. év végén elfogadott. A részletes jogszabályi javaslatait a Bizottság 2021 júliusában hozta nyilvánosságra. A jogszabály-csomag összetettsége és átfogó jellege miatt a javaslatok intézmények közötti tárgyalása 2023. elején még folyamatban van. 

Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT)

A LIFE IP North-HU-Trans hozzá kíván járulni a Nemzeti Energia- és Klímaterv , mint az energia- és klímapolitika egyik kulcsfontosságú dokumentumának végrehajtásához.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv elkészítését az Európai Parlament és a Tanács az energiaunió irányításáról szóló 2018/1999/EU rendelete írja elő a tagállamoknak. A Magyar Kormány 2020. január 8-ai ülésén fogadta el a Nemzeti Energia- és Klímatervet, ami 2020. január 22-én benyújtásra került az Európai Bizottsághoz. 

A rendelet I. melléklete határozza meg a NEKT-ek felépítést, melyek tartalmazzák  az energiaunió 5 dimenziója (dekarbonizáció; energiahatékonyság; energiabiztonság; belső energiapiac; kutatás, innováció és versenyképesség) mentén az egyes  tagállamok helyzetének leírását, céljait, intézkedéseit és a dimenziókhoz kapcsolódó projekciókat. 

A következő táblázat tartalmazza a magyar NEKT-ben meghatározott célokat az energiaunió dimenziói szerinti bontásban.

Az energiaunió dimenziói

Indikátorok

Helyzetkép

(2017)

Célok 2030-ra

Dekarbonizáció

ÜHG kibocsátás csökkentés 1990-hez képest

-31,9 %

min. -40%

A GDP ÜHG intenzitása

1,98 t CO2e/millió Ft

az ÜHG intenzitás folyamatos csökkentése

A nem-ETS kibocsátások csökkentése 2005-höz képest

-9,3%

min. -7%

A megújuló energia részaránya a bruttó végsőenergia-felhasználáson belül

13,33%

min. 21%

Energiahatékonyság

Végsőenergia-felhasználás

775 PJ

max. 785 PJ

a cél feletti végsőenergia felhasználás forrása csak megújuló energia lehet 2030 és 2040 között

A GDP végsőenergia-intenzitása

0,579 toe/millió Ft

0,429 toe/millió Ft

Energiabiztonság

Nettó importfüggőség – földgáz

~96%

~70%

Nettó importfüggőség – olaj

~86%

max.85%

Nettó importfüggőség – villamos energia

32-33%

max.20%

N-1 szabály a földgáz-infrastruktúrára

143%

min.120%

Belső energiapiac

Villamosenergia-rendszer-

összeköttetések aránya:

~50% 

min. 60%  (EU kötelező célszám min.15%)

Kutatás, innováció, verseny-képesség

Végrehajtott innovációs pilot projektek száma

0 db

min.20 db

A pilot projektek végrehajtása során bejegyzett nemzetközi szabadalmak száma

0 db

min. 10 db

A LIFE-IP North-HU-Trans projekt szempontjából releváns célok, intézkedések

Szénkivezetés

Az egyik legfontosabb dekarbonizációs feladat a lignit-tüzelésű MVM Mátra Energia Zrt. alacsony széndioxid kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása, ezzel a szén és a lignit kivezetése a hazai villamosenergia-termelésből 2030-ig. 

Vizsgálat tárgyát képezi egy új gázturbinás erőmű felépítése a telephelyén, amely különösen a keleti országrész ellátásbiztonsága szempontjából fontos, új fotovoltaikus (PV) erőmű és ipari energiatároló egység építése, valamint az anyagában nem hasznosítható hulladékok (RDF) energetikai hasznosítása.

A MVM Mátra Energia Zrt. reorganizációja túlmutat az erőmű technológiai kérdésein és az erőmű működése által érintett Észak-Magyarországi régió társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait is figyelembe kell vennie. A MVM Mátra Energia Zrt. komoly társadalmi-gazdasági hatást gyakorol a szűkebb térségén belül, beleértve a munkahelyek megteremtését és fenntartását, indirekt munkahelyteremtést a kapcsolódó vállalkozásokban vagy a helyi adóbevételeket. Ebből kiindulva a revitalizáció során különös figyelmet kell fordítani a térség gazdaságának és munkaerő-piacának diverzifikációjára és az igazságos átmenetre („Just Transition”), kihasználva a telephely további hasznosíthatóságában és az erőmű értékláncában rejlő adottságokat.

Az országban lakossági lignit alapú fűtéssel érintett háztartások jelentős része a MVM Mátra Energia Zrt. régiójában él. A revitalizáció és az átmenet során célunk a lakossági fűtési energia tiszta energiával való kiváltása és az energiafogyasztás csökkentése. Továbbá a MVM Mátra Energia Zrt. régiójában is ösztönözni kívánjuk a saját villamosenergia-fogyasztás részleges kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését.

A MVM Mátra Energia Zrt. nagy kiterjedésű telephelye az energetikai funkciókon túlmutató, többcélú hasznosításra is alkalmas lehet. Ide tartozik az ipari park bővítési és diverzifikációs lehetőségei, a mezőgazdasági vagy egyéb tárolási és logisztikai funkciók bővítése, a bányászati kulturális örökség megőrzése és bemutatása.

Energiaszegénység

Magyarország a fűtési nehézségek további mérséklését célzó szakpolitika eredményességét annak nyomon követésével fogja mérni, hogy miként alakul a jövedelmük legalább 25%-át az energiaköltségeik kigazdálkodására fordító háztartások (2016-ban 9,8%-os) aránya. Kiemelten kell segíteni a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználói csoportokat A téma kapcsán Magyarország elsősorban két jól körülhatárolható társadalmi csoportra fókuszál majd: a kistelepülésen családi házban lakó nagycsaládosokra, valamint a társasházban (és időnként családi házban) egyedül maradt nyugdíjasokra.

Közösségi közlekedés

A közlekedési energiafelhasználás növekedési ütemének mérséklése érdekében elsődleges fontosságú a közösségi közlekedés fejlesztése, illetve kihasználtságának növelése. A kormány által már elfogadott Zöld Busz Program keretében 2029-ig várhatóan közel 1300 környezetbarát helyi busz állhat üzembe.

A MVM Mátra Energia Zrt. és régiója

Az MVM Mátra Energia Zrt. Magyarország energetikai kulcsszereplője, amely a hazai villamosenergia-termelés 13%-át biztosította 2019-ben, amikor a projekt megvalósítása elkezdődött. Emellett jelentős regionális foglalkoztató is, mintegy 2100 munkavállaló és családjaik megélhetését biztosítja a régióban, valamint nagyságrendileg 1000 vállalkozás működése is szorosan kapcsolódik az erőmű tevékenységéhez. 

A szénerőmű ugyanakkor a hazai szén-dioxid-kibocsátás 9%-áért  volt felelős 2019-ben, ezáltal Magyarország legnagyobb kibocsátó létesítménye. Világos tehát, hogy a MVM Mátra Energia Zrt. környezet- és éghajlatbarát átalakítása nélkül a hazai szakpolitikai stratégiákban kitűzött kibocsátás-csökkentési célok nem érhetők el. A projekt célja – a szénkivezetés mellett – hogy ezzel egyidejűleg a régió munkahelyei és vállalkozásai megmaradjanak, a térségben megvalósulhasson a gazdasági fejlődés és diverzifikáció.

A projekt megoldást kíván nyújtani azon környékbeli, jellemzően alacsony jövedelmű háztartást érintő kihívásra is, amelyek még mindig lignittel fűtenek, hozzájárulva a levegőminőség romlásához az erőmű régiójában.

Projektakciók

Előkészítő akciók

  • A1 – Stakeholder interjúk és stakeholder analízis
  • A2 – Fenntartható Átmenet Irányítási Modell
  • A3 – Kapcsolat korábbi hazai és más uniós szénrégiókkal
  • A4 – Hatások feltérképezése a fűtési és villamosenergia szektor vonatkozásában
  • A5 – A szénkivezetés társadalmi-gazdasági hatásai, valamint a gazdasági diverzifikáció lehetőségeinek felmérése
  • A6 – A szénkivezetés környezeti hatásainak felmérése
  • A7 – Sérülékeny háztartások energiahatékonyság-javítási potenciáljának felmérése
  • A8 – Volt és jelenlegi bányaterületek rekultivációjára vonatkozó stratégia elkészítése
  • A9 – Jogszabályi környezet felmérése, javaslatok a jogi akadályok elhárításának lehetőségére

Végrehajtási akciók

  • C1 – Humán kapacitások fejlesztése, szakértők számának növelése
  • C2 – Szénkivezetési Útiterv a MVM Mátra Energia Zrt. számára
  • C3 – Nemzeti Szénrégió Bizottság felállítása, részvétel a régiót érintő Területi Igazságos Átmeneti Tervek kidolgozásában
  • C4 – Innovatív prototípusok létesítése a széntüzelésű technológia kiváltására
  • C5 – Igazságos átmenet: komplex képzési program az erőművi dolgozók számára
  • C6 – Innovatív prototípus a sérülékeny háztartások energiahatékonyságának javításáért
  • C7 – Mentoring program a régió vállalkozásai számára
  • C8 – Volt és jelenlegi bányaterületek rekultivációja
  • C9 – A kiegészítő források mobilizálásának koordinációja
  • C10 – Tanulmányok a karbonsemleges energiatermelés jövőjéről az erőmű területén
  • C11 – Fenntartható zöld közlekedési megoldások népszerűsítése és tudatosságnövelő képzések a régióban

Monitoring akciók

  • D1 – A klímapolitikai célkitűzések teljesülésének nyomon követése
  • D2 – A prototípusok kibocsátás-csökkentési és energiahatékonyság-növelő hatásának nyomon követése
  • D3 – A környezetre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatások felmérése
  • D4 – A projekt társadalmi-gazdasági hatásainak nyomon követése
  • D5 – A sérülékeny háztartások helyzetének javulása és a társadalmi tudatosság változásainak nyomon követése

Kommunikáció-disszemináció típusú akciók

  • E1 – Kommunikációs Stratégia és Munkacsoport
  • E2 – Disszeminációs termékek, honlap, projekt-logó
  • E3 – Széleskörű tudatosságnövelő kampány
  • E4 – Megismétlési és Átültetési Stratégia, Zárókonferencia
  • E5 – Networking más projektekkel, Legjobb Gyakorlatok Tára
  • E6 – Transznacionális tudásmegosztás más tagállamokban

Projektmenedzsment akció

  • F1 – Projektmenedzsment és Irányító Bizottság

Partnerség bemutatása

Központi és helyi közigazgatási szervezetek

  • Energiaügyi Minisztérium
  • Energiastratégia Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal 
  • Heves Vármegyei Kormányhivatal 
  • Abasár Községi Önkormányzat
  • Bükkábrány Község Önkormányzata
  • Markaz Községi Önkormányzat 

Egyéb költségvetési szervek

  • Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 

Vállalkozások

  • MVM Energetika Zrt.
  • MVM Mátra Energia Zrt, régi nevén Mátrai Erőmű Zrt.
  • MVM ERBE Zrt.
  • MVM Balance Zrt.
  • MVM Zöld Generáció Kft.
  • MVM Démász Áramhálózati Kft.
  • MVM Optimum Zrt. 
  • REKK Energiapiaci Tanácsadó Kft.

Érdekképviseleti szervek, kamarák

  • Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 
  • Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 
  • Bánya- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete 
  • Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 

Civil szervezet

  • Magyar Máltai Szeretetszolgálat