A szén jelentősége az energiatermelésben évtizedek óta folyamatosan csökken, többek között a megújuló energiaforrások és a földgáz növekvő versenyképessége, illetve az Európai Unió egyre szigorodó éghajlat-politikai szabályozásai miatt, ami a klímaváltozással és a legszennyezéssel kapcsolatos növekvő aggodalmakból ered. Mivel arányaiban a szén alapú energiatermeléshez köthető a legmagasabb szén-dioxid-kibocsátás, ezért az Európai Unió lépéseket tesz ennek a fokozatos megszüntetésére és egy karbon-semleges gazdaság kialakítására.

A szénrégiók olyan történelmileg fontos szénbányászati területek, ahol a szén erős hatást gyakorolt, vagy gyakorol még ma is a térség kultúrájára, történelmére és társadalmára. Tágabb értelemben, azok a területek, ahol az ipari tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szénhez, szintén a szénrégió részének tekinthetők, még abban az esetben is, ha az ott élő közösségek nem vesznek részt a szénbányászatban. A szénrégiók általában nem esnek egybe egy adott közigazgatási területtel, ezért az őket érintő kérdésekben aktív együttműködésre van szükség a különböző kormányzati szintek és közigazgatási egységek között.

A szén kitermeléséhez és hasznosításához köthető terhek és előnyök egyenlőtlenül oszlanak meg a régiók, de az EU tagállami között is. Ennek következtében, a szénkivezetéssel járó társadalmi és gazdasági hatások is eltérő módon jelentkeznek. Az Igazságos Átmenet mögött meghúzódó elv az, hogy biztosítani kell azon munkavállalók és közösségek védelmét, akik valamilyen magas karbon kibocsátású tevékenységre szakosodtak, és akiknek ezért veszélyeztetheti a megélhetését az alacsony széndioxid-kibocsátású vagy karbonsemleges gazdaságra való átállás. Célja a szénrégiók társadalmi és gazdasági leszakadásának megakadályozása és az átmenetből fakadó terhek megosztása.

A karbonsemleges gazdaságra történő átállás során leginkább érintett régiók, ágazatok és munkavállalók támogatására létrehozott Európai Uniós forrás. Az alap célja a gazdasági diverzifikáció és átalakítás támogatása az érintett régiókban, annak érdekében, hogy a szénkivezetés során fellépő társadalmi-gazdasági költségeket és terheket enyhítse. Ezt, többek között, munkavállalói átképzések, a kutatás és fejlesztés, környezeti rehabilitáció, illetve kis- és középvállalkozásokba történő beruházások támogatásán keresztül valósítja meg.

Az Európai Unió pénzügyi finanszírozási eszköze, amelynek célja, hogy hozzájáruljon az EU környezetvédelmi és az éghajlat-politikai törekvéseinek végrehajtásához. A program 1992-es indulása óta több, mint 5500 kísérleti, demonstrációs és bevált gyakorlati projektet támogatott a környezet- és természetvédelem, valamint az éghajlat-politika területén.

Projektkategória a LIFE programon belül.  A LIFE-IP-k nagyléptékű, ambiciózus, jellemzően szakpolitikai koordinálású projektek, amelyek egy nemzeti éghajlat-politikai stratégia vagy cselekvési terv teljes körű végrehajtására irányulnak, nagy földrajzi kiterjedésben, széleskörű stakeholder együttműködést megvalósítva.

Az Európai Unió tagállamainak a 2021 és 2030 közötti időszakra kidolgozott nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei. A tervek körvonalazzák az egyes országok éghajlati és energetikai célkitűzéseit és az ezek, illetve a közös EU-s célok megvalósításához szükséges lépéseket, irányelveket.